Sebők Zoltán

1958-ban született Szabadkán az egykori Jugoszláviában. Az általános iskolát Kanizsán, a gimnáziumot Zentán végezte. Az újvidéki egyetemen irodalmat, majd Belgrádban művészettörténetet és filozófiát tanult. 1976 óta publikál rendszeresen képzőművészeti, filozófiai, mitológiai és más tárgyú esszéket, tanulmányokat, bírálatokat. Fiatalon tagja volt az Új Symposion folyóirat legendás körének, majd a kezdődő polgárháború elől 1991-ben Magyarországra emigrált. Itt először a Budapest Galéria kiállítás-rendezője, később a Magyar Képzőművészeti Egyetem intermédia tanszékén tanít, utóbb a művészetelméleti tanszék tanára, ahol általános médiatörténetet, kultúraszemléletet és modern művészetfilozófiát ad elő. Újságírótól művészeti íróig, esszéistától művészettörténészig, szellemtörténésztől filozófusig sokféleképpen kategorizálták már. Németről, szerbről, horvátról fordít. 1981-ben Sinkó Ervin-díjat kapott.

Kötetei:

Médiumok és művészetek (1982)

Bíró Miklós (monográfia, Szlavko Matkovittyal közösen, 1984)

Az új művészet fogalomtára 1945-től napjainkig (1987)

Mítosz és művészet között (1988)

Életjátékok (1994)

Az új művészet fogalomtára 1945-től napjainkig. (Bővített kiadás, 1996)

Művilág (1996)

A mémek titokzatos élete (Németh Gáborral, 2004)

Élősködő kultúra (2005)

Forrás: Partitúra ne légy soha! Sziveri-díjasok antológiája. Szerk.: Géczi János – Reményi József Tamás, Gondolat Kiadó, Budapest, 2011.

Kép: www.szepiroktarsasaga.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.