Babics Imre

1961-ben született Budapesten. 1985 óta publikál, versei többek között megjelentek az Életünk, az Élet és Irodalom, a Kortárs, az Alföld, az Új Forrás, a Szivárvány, az Új Symposion, a Határ, az Orpheus, a Napút, a Nyugat ma nevű folyóiratokban, valamint erdélyi lapokban. Írásait lefordították német, angol, olasz  és bolgár nyelvre. Megkapta a legjobb elsőkötetes költőnek járó Bölöny György-díjat valamint a Jövő Irodalmáért díjat 1989-ben. Részesült Móricz Zsigmond-öszöndíjban, Soros MTA-ösztöndíjban, Örkény István-ösztöndíjban. A Napút versszerkesztője.

Kötetei:

A kék Ütem lovagrend (versek, 1989)

Magyarok kertje (eposz, 1991)

Két lépés a függőhídon (eposz, színmű, 1993)

Ködkeselyűk (két színmű, 1995)

Plekniterápia (versek, 2001)

Hármashatár-heg (versek, 2007)

Forrás: Partitúra ne légy soha! Sziveri-díjasok antológiája. Szerk.: Géczi János, Reményi József Tamás, Gondolat Kiadó, 2011.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.