Csorba Béla a Sziveri Intézet megnyitásáról

By | 2014-02-13

Sziveri János kutatóközpont

Forrás: VDMP

Március 25-én, Sziveri János születésnapján Veszprémben Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Szőcs Géza államtitkár emléktáblát avatott kiváló költőnk, korán elhunyt barátunk és harcostársunk tiszteletére. Az esemény kapcsán bejelentették, hogy a Pannon Egyetem keretén belül létrehozták a Sziveri János Irodalmi és Társadalomtudományi Kutatóközpontot. Mint a Magyar Távirati Iroda beszámolt róla, „Veszprém Egyetemi Város Tanácsa februári ülésén határozott az intézet létrehozásáról. Feladata a 20. század második felében megjelent és kortárs magyar nyelvű kelet-közép-európai és kelet-európai folyóiratok (Echinox, Mozgó Világ, Új Symposion stb.) gyűjtése, a gyűjtemény feldolgozása és digitalizálása, a folyóiratok tematikájára, anyagára épített kutatások, projektek koordinálása és elősegítése. Ez a kutatási irányt nyit az adott korszak irodalmi-művészeti-szellemi irányzatainak elemzése felé, eddig ’mostohán kezelt’ életművek feltárására. Az archívum és könyvtár az egyetemi oktatók és hallgatók számára látogatható és kutatható.”

Hányatott életének és politikai üldöztetésének egy rövid időszakában Sziveri János Temerinben talált menedéket. A Tájház falán kétnyelvű tábla őrzi annak emlékét, hogy 1984-től 1986-ig itt élt és alkotott. Az emléktáblát a TAKT művészei – Matuska Ferenc és Papp-Bartok Ferenc – készítették a történelmi VMDK megrendelésére. Ez volt az első Sziveri-emléktábla a Délvidéken. 1994. december 29-én avattuk fel kisebb ünnepség keretében, melyen az utcabelieken, a költő tisztelőin, szülein és idősebb fián kívül megjelentek a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselői is. Emlékbeszédet   e sorok írója mondott, Kollár Aladics Mária pedig elszavalta Sziveri János néhány versét.

Később egy ismert irodalmár részéről burkolt, de elég egyértelmű támadás ért bennünket, hogy ki akarjuk sajátítani Sziverit. Pedig mi nem bántuk volna, ha mások is részt vesznek a költő emlékének és művének ilyen formájú „kisajátításában”, de erre nemigen akadt vállalkozó, leszámítva János szülőfalujának, Muzslának egy lelkes kis csapatát.

Örömmel konstatáljuk, hogy a veszprémi kutatóközpont megalakulásával Sziveri János munkásságának kutatása előtt új, igazi lehetőségek nyíltak meg, s a költő életműve elnyerheti méltó helyét az egyetemes magyar irodalmi kánonban is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.