Muzslyai emléknap

By | 2014-02-13

A vajdasági magyar tudományosság még mindig adósa Sziveri Jánosnak

Forrás: VMMI
2011. március 29., 19:43

Emléknapot tartottak Muzslyán • A muzslyai Sziveri János Művészeti Színpad tagjai tegnap emlékeztek névadójukra, és hagyományosan a költő születésnapjához – március 25. – legközelebb eső szombaton emléknapot szerveztek. A rendezvény három részből állt. Elsőként 16 órakor a Hunyadi János utca 98 alatt, a szülői házon megkoszorúzták a költő emléktábláját, ahol Lábadi Csilla szavaló mondott el egy Sziveri-verset, majd dr. Csányi Erzsébet, egyetemi tanár mondott méltatást:

Szenzációs bejelentést tett a héten Veszprémben Szőcs Géza kulturális államtitkár a Vajdasági napokon: a magyar kormányzat támogatásával Veszprém város és a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara Sziveri János Irodalmi Kutatóintézetet hoz létre. A tudományos kutatóközpont és archívum a vajdasági magyar irodalom fiatalon elhunyt legendás költőjének, az Új Symposion egykori főszerkesztőjének, Sziveri Jánosnak a nevét fogja viselni. Az intézmény nem a költői életmű feldolgozására vállalkozik, hanem a kortárs magyar irodalom fenomenológiájával, a rendszerváltó folyóiratok történetével, mindazzal, amit Sziveri János művészi világszemlélete és sorsa fémjelez: a megalkuvások radikális, elvi, engesztelhetetlen elutasítására vállalkozó etikai tartással, irodalom és elnyomás, ember és szabadság kérdésével. A veszprémi intézet híre elsősorban örömmel tölt el bennünket, hisz kiteljesedése annak a folyamatnak, amelynek keretében a barátok 1992-ben Sziveri János-díjat alapítottak Magyarországon, illetve 1993-ban Sziveri János Művészeti Színpadot hoztak létre szellemiségének megőrzésére Muzslyán. Az események menete azonban jókora kritikát és lesújtó felismeréseket is hordoz számunkra. Szembesít bennünket azzal, hogy a vajdasági magyar csúcsintézmények, a hivatalos tudományos-művelődési intézményrendszer 21 év távlatából sem képes feldolgozni az akkori eseményeket, a hierarchikus kánon megcsontosodott működése szinte zavartalan.
A vajdasági magyar tudományosság még mindig adósa Sziveri Jánosnak. A 15. éve meghirdetett Sziveri-verspályázat, amelynek mozgatói a muzslyaiak, nem pótolhatja azt az űrt, amit felsőoktatási-tudományos intézményeink, doktori iskoláink, kiadóink államilag támogatott berkeiben kellene elvégezni: sajtó alá rendezni az életmű kritikai kiadását, Sziveri-konferenciát tartani, díjat létrehozni, monográfiát írni. A jelenlegi magyar kormány nagyszabású döntése permanens megalkuvásaink masszív vonulatára is rádöbbent bennünket, vajdaságiakat. Pedig Sziveri János, aki 1954. március 25-én született Muzslyán, és 1990. február 1-jén halt meg Budapesten, sorsának topográfiájával is arra figyelmeztet bennünket, hogy szolgaként az élet élhetetlen. Röpke 36 éve elegendő volt arra, hogy ezt lényével és költészetével kifejezze.

Kívánom vajdasági valóságunknak, a vajdasági magyar tudományos és művelődési élet minden szereplőjének, hogy érdemben részesüljön mindabból, amit Sziveri János élete, műve és szellemisége képvisel! – hangzott el az emléknapon. Az emléknap második részeként a Muzslai Petőfi Sándor MME első emeleti könyvtártermében megnyílt egy képzőművészeti kiállítás. A Színpad már több alkalommal is e rendezvényt megelőzően hirdetett képzőművészeti pályázatot, ezúttal a fiatal alkotóktól, Sziveri-portrékat vártak. Mintegy 60 alkotás érkezett a pályázatra, és a Gyermán Tóth Márta, Vidrács Krisztina, Kátai Tibor és Hallai Mihály összetételű zsűri értékelése szerint a középiskolás kategóriában két díjat osztottak ki, első lett Somorai Renáta, a második díjat pedig Baranyi Sanja érdemelte ki. Az általános iskolásoktól sokkal több portré érkezett, a legjobbnak bizonyult Varga Emília műve, második díjat kapott Szabó Róbert, és harmadik lett Aćimaš Andrea. A díjkiosztó után tartották meg a Muzslai Petőfi Sándor MME könyvtártermében a Sziveri-estet, ahol elhangzott egy Sziveri-vers Lábadi Csilla előadásában, Czirok Attila pedig saját költeményét tolmácsolta. Utána az est vendégei, Csányi Erzsébet, Beke Ottó és Samu János Vilmos a tudomány oldaláról közelítették meg Sziveri János műveit. Dr. Csányi Erzsébet egyik tanulmányából, a Sziveri és a Duna címűből olvasott fel részletet, Beke Ottó az 1977-ben megjelent Szabadgyakorlatok című verseskötetből, a számára kedves szöveg, az Emberi hang című alkotás kapcsán adott ízelítőt tanulmányából. Samu János Vilmos Sziveri János művészetét összevetette Simon Grabovac, kortárs alkotó szubjektumfilozófiájával. – Kónya-Kovács Otília

(Vajdaság MA, 2011. március 27.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.