Lapbemutató az Aulában

By | 2015-09-17

Tegnap (2015. szeptember 16.) a Pannon Egyetem Aulájában bemutattuk az őszi számunkat. Ahogy Demel Eszter az aktuális szám szerkesztője fogalmazott: „adta magát a nyári kínálat”. A fesztiválok, zenei események ugyanis nagyban meghatározták az őszi  szám arculatát. A megnyitónak a Gárdonyi Kamarazenekar előadásában így nem kezdő mondatai, hanem kezdő tételei voltak. A bravúros zenei nyitány alatt (és az est további részeiben) Gáspár Gábor fotói pörögtek a kivetítőn. Érdekes volt, ahogy a fotók rádöbbentettek, mennyi mindenben vettem részt, mióta van a Séd. Veszprém nemcsak lakható, de élhető város is lett számomra.

Az eseményhez kapcsolódó másik kiállítást Szathmáry Attila, az OOK-Press ügyvezetője nyitotta meg. A képanyagot a Séd őszi számának nyomdai nyomólemezeiből rendeztük be. (Ez egy nagyon érdekes fázisa a nyomdai munkálatoknak, ugyanis az oldalak nem úgy szerepelnek egymás mellett, ahogyan a már kész újságban láthatjuk.) Jó volt ott ülni, érezni a kiállítás egyszeri jellegét, mert így nem olvassuk a Sédet máskor.

A lapszám-bemutató megnyitóján Dr. Horváth Géza, a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar dékánja, valamint Porga Gyula, Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere mondta el köszöntő szavait.  Horváth Géza kiemelte, hogy a harmadik számnál már látszik, hogy nemcsak a Séd által keringetett témák, hanem a Sédben publikáló szerzők is nagyon erősek. Porga Gyula egy olyan szellemi műhely létrejöttét látja a lapban, amely alkalmas arra, hogy ne csak lekövesse, hanem generálja is az eseményeket.

Sokan fogalmazták meg a Séd kapcsán, hogy egy városnak nagy szüksége van az ilyen felületekre. Láthatóvá teszik azt, hogy Veszprém nemcsak befogad, hanem inspirálja is az alkotókat és a polgárokat arra, hogy részei legyenek a városnak.

Perlaki Claudia a Séd egyik szerkesztője és az est moderátora először Kováts Péternek adta a mikrofont, aki kifejtette, hogy milyen fontos az, hogy az események ne csak megtörténjenek, hanem legyen érdemi lenyomatuk. Beszélt arról is, hogy a veszprémiség abból a szempontból is fontos, hogy megtaláljuk és ápoljuk azoknak a zseniknek a hagyatékát, akik itt Veszprémben alkottak. A Séd egyik legnagyobb blokkja is egy ilyen eseményre reagált: az Auer Hegedűfesztiválra. Magát a fesztivált, valamint a róla szóló érdemi írásokat együtt üdvözölték a meghívott vendégek.  Rakos Miklós, a legújabb Auer-monográfia írója rögtön tartott is egy kis zenetörténeti áttekintést Auer Lipót életéről és tevékenységéről.  M. Tóth Antal, a Séd őszi számának egyik szerzője kiemelte, hogy milyen fontos a hely szellemét ápolni. Éppen ezért ragadta ki Auer Lipót neve mellett Ladányi István A Cholnokyak mint városismereti háló című cikkét is. De a következő mondat is elhangott: “Hogyha Gáspár Gábor képeit megint látni lehet veszprémi lapban, már megérte!”

Érdekes egybeesés, hogy Ladányi István magát a Sédet is egy ilyen hálózatnak tekinti (nemcsak a Somody Péter által tervezett borító látványa miatt), ahol szerzőket kell toborozni, és ahol a különböző generációk képesek lehetnek tanítani egymást és tanulni egymástól. Géczi János ehhez a gondolathoz csatlakozott, amikor elmondta, hogy tulajdonképpen egyszerre használjuk a városi tereket. És, hogy a Sédnek milyen nagy szerepe lehet abban, hogy a város kulturális életének ne csak résztvevőivé, hanem alakítóivá is tegye a fiatalokat. Bodor Áron például már a második számban publikál kritikát, de ugyanígy helyet kapnak a lapban az egyetemisták és a friss diplomás fiatalok is.

Az est lezárásaként Nagy Csaba lantjátékát hallgattuk meg, miközben meghívott vendégeink előtti kisasztalon már ott volt Martinovics Tibor Tolnai-írása a téli szám betördelt oldalain…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.