Séd 2015. ősz: Baráti Stradivarija és O’Connorék összhangja

By | 2015-09-04

szerző: Borbásné Gazdag Gabriella                            fotó: Gáspár Gábor

Mark O’Connor – Maggie O’Connor és Baráti Kristóf koncertje. Auer Hegedűfesztivál, Veszprém, a Pannon Egyetem aulája, 2015. augusztus 9.

Zsúfolásig megtelt vasárnap este az egyetem aulája a különlegesnek ígérkező koncert előtt. Hat nap alatt sorrendben ez volt a 15. hangverseny az igényes veszprémi közönség számára. Különleges, mert különböző stílusok találkozása volt az este, de közös bennük, hogy világszínvonalú muzsikusokat hallottunk. Akár a Zeneakadémia Nagytermében is lehettünk volna.

Baráti Kristóf és a Mendelssohn Kamarazenekar előadásában a zeneirodalom egyik legnépszerűbb hegedűversenye, Csajkovszkij D-dúr koncertje hangzott el. A művet 1878-ban komponálta, és a magyar származású, világhírű hegedűvirtuóznak, Auer Lipótnak ajánlotta. Auer azonban hosszú ideig nem mert szembenézni a darab rendkívüli követelményeivel, így a bemutatón Adolf Brodsky orosz hegedűművész játszotta a művet 1879-ben, New Yorkban. Néhány évvel később Brodsky Budapesten is bemutatta a koncertet. A darab ellenállhatatlan varázsának egyik titka nyilván az a mesteri lelemény, amellyel Csajkovszkij a nyugat-európai hegedűkoncert hagyományait az orosz népi hanggal összeegyezteti. (Ez a sajátos ötvözés fordította őt szembe a nyugati zenét elvető orosz Ötökkel is.) Ezen az estén egy különleges zenei előadásnak lehettünk részesei, mivel Baráti Krisfóf hegedűjének hangja és a hegedű megszólalása már önmagában rendkívüli akusztikai élményt jelentett, a fiatal hegedűművész játéka pedig lenyűgözte a veszprémi közönséget. Így vall a Stradivari hegedűjéről Baráti: „A Stradivarit 2004-ben kaptam a chicagói Stradivari Társaságtól, de előtte is játszhattam már hasonló színvonalú mesterhangszereken, Guarnerin, Amatin. Ezért nem volt nehéz a hegedűvel a közös nevezőt megtalálni. Szeretek rajta játszani, mert nem tűri a pontatlanságot, állandó magas színvonalat követel meg, és hihetetlenül kitágította a játékomat hangszínben és intenzitásban.”

Baráti, fiatal kora dacára már számos művészeti díjjal büszkélkedhet: 2011-ben a Liszt-díjat, 2014-ben a Kossuth-díjat érdemelte ki, Bartók–Pásztory-díjas, 2010-ben pedig a hegedűművészek Oscar-díjának tartott elismerését kapta Moszkvában, ahol a  lengyel születésű brit hegedűművész, Ida Haendel így méltatta: „Baráti Kristóf nemcsak generációjának, de több generációnak is a legtehetségesebb hegedűművésze. Igazi szólista!” Adrian Edwards, a Gramaphone kritikusa Heifetzhez hasonlítja a magyar hegedűművészt, kiemelve, hogy Baráti ugyanolyan kiegyensúlyozottan játszik, mint Heifetz, ám jobban odafigyel a hangszín és a szenvedélyes hajlítások finomságaira. „A részletekben rejlik a lényeg” – írja a kritikus. Ezt a minden részletre kiterjedő figyelmet ezen az estén is megtapasztalhattuk. A Csaba Péter vezényletével megszólaló Mendelssohn Kamarazenekar kiváló társa volt a fiatal hegedűművésznek.

A koncert második felében nem kisebb kvalitású művészt hallhattunk Marc O’Connor személyében. A világkarriert befutott,  Grammy-díjas,  Magyarországon most először fellépő művész hegedűvirtuóz, zeneszerző, gitáros és mandolinjátékos, aki már tizenhárom éves korában megnyerte az összes korosztályos nagydíjat a nashville-i versenyen, majd tizenkilenc évesen mind a három hangszeren sorra nyerte az amerikai és nemzetközi versenyeket. Zeneszerzőként számos kompozícióval gazdagította az amerikai klasszikus zenét szinte minden műfajban. Egy új, gazdag metodikát fejlesztett ki, az ún. O‘Connor módszert, amely egy vonós játéktechnika, egy „új amerikai vonósiskola”. A módszer az észak-amerikai zenét és játéktechnikát veszi alapul, és hangsúlyt fektet a ritmus fejlesztésére, hallásfejlesztésre és improvizációra. A módszert több könyvsorozatban publikálták.

Egészen egyedi atmoszférát teremtett a Pannon Egyetem aulájában a feleségével, Maggie O’Connorral együtt tartott koncerten. Kettejük összhangja messze túlmutat a kamarazenélésen, ez már egy összetartozó pár incselkedése, együtt rezdülése a színpadon. Mark leghíresebb kompozícióival idevarázsolták az amerikai népi hegedülésből és a Grapelli-féle jazzhegedülésből táplálkozó sajátos és izgalmas zenei miliőt. Számunkra egy szinte teljesen ismeretlen világ bontakozott ki. A Mendelssohn Kamarazenekar kiváló partnerként, fáradhatatlanul működött közre az est folyamán.

Várjuk az Auer fesztivál folytatását, hasonlóan színvonalas koncertekkel 2016-ban is!

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.