A nyugati magyar irodalom vége? – Magyar Napok, Veszprém

By | 2015-03-31
Forrás: irodalmijelen.hu

A 2011-es Vajdasági Napok, a 2012-es Kárpátaljai Napok, a 2013-as Felvidéki Napok és a 2014-es Erdélyi Napok után 2015. március 19. és 28. között a Magyar Napok című rendezvénysorozatban a nyugati magyar diaszpóra jelentős képviselői látogattak Veszprémbe, hogy irodalmi estekkel, színházi előadásokkal, koncertekkel, képzőművészeti kiállításokkal színesítsék egy hétig a Királynék Városának kulturális életét.

Március 22-én, vasárnap délelőtt dr. Márfi Gyula érsek tartott misét a diaszpórában élőkért a veszprémi Szent Mihály székesegyházban. Ezt követően a Veszprémi Petőfi Színház előcsarnokában délután 15 órakor Gajdó Tamás nyitotta meg a Szétszórt csillagok színháza című, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet anyagából összeállított kamarakiállítást. A gyűjtemény az emigráció magyar színjátszásának kiemelkedő alakjait eleveníti fel, és bemutatja, hogyan igyekeztek képviselni a nagyvilágban a sokszínű hazai színházi kultúrát, előadni a nemzeti ünnepeken a jellegzetes magyar színjátékokat.

A kiállítás megnyitása után az idén húsz éves Parnasszus folyóirat Papp Tibort és Bakucz Józsefet központba állító, tematikus számának bemutatóján vehettek részt az érdeklődők. A lapot Turczi István szerkesztő ésAndrás Sándor költő és irodalomtörténész mutatta be. A beszélgetés a folyóirat megalakulásának történetével kezdődött. Turczi Istvántól tudtuk meg, miként vált egy korábban televíziós műsor költészeti folyóirattá, mely ötletét tulajdonképpen Vas Istvántól kapta. A költő halála után az ő tiszteletére alapították meg a Parnasszusfolyóiratot, mely jellegzetesen három nagyobb részből épül fel. A Centrum című első blokk a ma élő költők bemutatásával foglalkozik esszék, tanulmányok, interjúk formájában. Ezt követi a Redivivus rovat, mely a már befejezett, lezárt költői életművek újraolvasásának lehetőségét kínálja fel az olvasóknak. A harmadik, Átjáráscímű blokk a világirodalom fontosnak tartott műveit igyekszik megismertetni és megszerettetni olvasóközönségével. Jellemző, hogy a Parnasszusban olyan költők felelevenítésére is sor kerül, akiket kevesen ismerünk, vagy nem tartunk számon. „Nem arról van szó, hogy elfeledtük volna őket – hangsúlyozta a szerkesztő – hiszen ahhoz, hogy valakit elfelejtsünk, előtte meg kell ismerni”.

Bakucz Józsefről – akinek munkásságáról az est további részében hallhattunk – manapság szintén hajlamosan vagyunk megfeledkezni. A Parnasszus 2014. évi, XX. évfolyamának téli számában is központi szerepet játszó költőt András Sándor mutatta be a hallgatóságnak. Az esemény végén ízelítőt kaptunk Bakucz József felolvasásaiból is, a költő által készített hangfelvételekről ismerhettük meg szürreális, áradó zeneiséggel megkomponált verseit. Az őrült halandzsa lüktető szavai kapcsolatot teremtettek a közönséggel, a képtelenség képei nevetésre húzták a szájakat.

A műsor után a Hangvillában folytatódott a programsorozat, itt vette kezdetét András Sándor estje. A költővel Balázs Imre József beszélgetett emigrációról és irodalomról, a költő pályáját nagyban befolyásoló tényezőkről és eseményekről, azokról az utakról, amelyeket András Sándor bejárt. „Az életem tele volt véletlenekkel” – árulta el magáról a költő, amikor arról számolt be, hogyan jutott el az 1956-os forradalom után Oxfordba, később Németországba, végül pedig Amerikába. S bár sokszor évek kellettek ahhoz, hogy jól érezze magát az idegen országokban, a felszabadultság, a szólásszabadság, az egyenlőség érzését – mely itthon hiányzott neki – külföldön sokkal inkább megtapasztalhatta. Ez fejeződik ki András Sándor költeményeiben is, melyekből néhányat a költő maga olvasott fel az est végén.

A Magyar Napok vasárnapi programjainak zárásaként a Jávor Pál Nemzeti Czigányzenekar koncertjét hallgathatta meg a közönség.

Éltető Erzsébet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.