Veszprémben a franciaországi JEL Színház

By | 2015-03-17
A Magyar napok keretein belül a franciaországi JEL Színház is fellép 2015. március 24-én kedden 19.00-kor a Veszprémi Petőfi Színház színháztermében. Tolnai Ottó Wilhelm-dalok című művét Bicskei István és Nagy József előadásában tekinthetitek meg. A darabot Nagy József rendezte. Az előadás jegyköteles.
 
A JEL Színház Magyar napokon megtekinthető előadását a POSZT is versenyprogramjai közé válogatta!
 
A Jel Színház előadása köré szervezett további programok:
18.00 Az Ex Symposion JEL Színház-számának bemutatója.https://www.facebook.com/events/1584557468487629/
A folyóiratot Balog József, Bozsik Péter, Ladányi István mutatja be a Veszprémi Petőfi Színház előcsarnokában.
A darab után, 20.00-kor Nagy József fotóinak kiállítását tekinthetik meg. A kiállítást Tolnai Ottó nyitja meg. A helyszín továbbra is a Veszprémi Petőfi Színház. (előcsarnokból nyíló stúdió) 

 
 
Szövegközi kép 2

 

 

 

 
 

 

 

 

 

 
Szeretettel várunk Mindenkit:
Ladányi István és Pintér Viktória
 
 
*
 

A Jel Színházat 1986-ban alapította Nagy József táncművész-koreográfus Párizsban. Első társulatának zömét magyar származású mozgásművészek alkották. Ez a sajátosság később is jellemzi az általa koreografált előadásokat: francia, japán, amerikai stb. művészei mellett folyamatosan foglalkoztat magyar és más kelet-európai színészeket, mozgásművészeket, illetve zeneművészeket. Így több mint két évtizede alkotótársa a színpadon Bicskei István is, aki az 1992-es Orfeusz létrái (Les Échelles d'Orphée) után a jelen előadásban újra megformálja a vidéki félnótás filozófus Wilhelm szerepét.


Az első előadás, az Orfeusz létrái szöveg nélküli mozgásszínházi produkció volt. A 2013-ban Sepsiszentgyörgyön bemutatott, magyar közönség számára készült Wilhelm-dalokban Bicskei drámai színészként is megmutatja tudását, szóhoz juttatva Wilhelmet, Tolnai Ottó versekből írott, sajátos regényszerű kompozíciójának vidéki Orfeuszát. Bicskei szöveges előadását Nagy József táncjátéka, illetve kivetítőn követhető mini bábjátéka kíséri. A három színházi nyelv a hétköznapi világ motívumaiból építkezik (beszélt nyelv, mozgásformák, egyszerű jelek, eszközök), de a legnagyobb kérdésekre keres választ. Wilhelm, a vidéki Orfeusz a Teremtővel folytat dialógust, nemcsak Tolnai Ottó, hanem Nietzsche vagy Gilles Deleuze kortárs francia filozófus kérdéseit is a szájára veszi, aztán megforgatja a hétköznapok porában.

Nagy József 1957-ben született Magyarkanizsán. Újvidéki képzőművészeti tanulmányai után Budapesten művészettörténetet tanul, közben megismerkedik a pantomim, a kortárs tánc, a mozgásművészet világával. M. Kecskés Andrásnál tanul, és az ő javaslatára megy 1980-ban Párizsba, ahol Marcel Marceau, Etienne Decroux és Jacques Lecoq tanítványaként képezi magát tovább. Továbbra is kapcsolatban van a budapesti kortárs táncosok világával, zömmel M. Kecskés András műhelyéből kerülnek ki azok a táncosok is, akikkel létrehozza a Jel Színházat.
Első előadásaik, a Pekingi kacsa (Canard Pékinois, 1987), A rinocérosz hét bőre. Haláltánc (Sept peaux de rhinocéros, Danse macabre, 1988), A kormányzó halála (La mort de l'empereur, 1989), a Comedia Tempio (1990) Franciaországban és világszerte elismertséget szereznek Nagy Józsefnek és a Théâtre JEL-nek („«jel» signifie «signe» en hongrois” – magyarázza a nevét a színház a francia közönségnek…) 
1995-ben Nagy Józsefet kinevezik az Orléans-i Nemzeti Koreográfiai Központ igazgatójává, így ennek keretében működteti tovább társulatát. Előadásaikat, így a Woyzeck, avagy a szédület karcolata, az Orfeusz létrái, az Asobu, a Paso doble címűt számos fesztiválon játsszották a nagyvilágban, a Jel Színház, illetve az Orléans-i Nemzeti Koreográfiai Központ társulata minden kontinensen sikerrel mutatkozott be. 
Nagy József 2008-ban szülővárosában megalapította a róla elnevezett Regionális Kreatív Műhelyt. 2012 óta a budapesti Trafó Kortárs Művészetek Háza igazgatója.
A belgrádi, hamburgi, chividale-i, perigaux-i, moszkvai Arany Maszk és UNICEF-nagydíjak után Nagy József 2001-ben elnyerte az egyik legrangosabb európai színházi díjat, az Európai Színházak Szövetségének Taormina nevű Európa-nagydíját. Számos elismerése közül kiemelhető még a francia Becsületrend lovagja a francia kultúra terjesztésért (2002), a 8. Európa-díj, Nouvelles Réalités Théâtrales (2006. Torino ), a Magyarország Érdemes Művésze cím (2011) és a francia Becsületrend tiszti fokozata a francia kultúra terjesztésért (2011).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.