Macska, kint és bent

By | 2015-03-04

Forrás: Litera.hu

A szerda kedd estével kezdődött, amikor megállapítottam, mekkora mákja van ennek a Bozsiknak már megint. Mintegy rendelésre, házhoz jön neki a testhezálló téma a Litera-naplóhoz, kedvenc ihletforrása, valamelyik nyavalyája, ráadásul erről az aktuálisról talán még nem is írt korábban. Vagy ha írt, hát frissíti kicsit, kompilál, kettő nyavalyát keresztezve kreál egy harmadikat, hozott szalonnával vállal. Ezen örvendezem kedd este, amikor a feleségem elmeséli, hogy miről írt Bozsik, így legalább az első bekezdés megvan a szerdai naplóból, Bozsik betegsége lehet a kályha, ahonnan elindulhatok.

Reggel iszonyú, kegyetlen, velőbe nyúlkáló fejfájásra ébredek, illetve már éjszaka elkezd kínozni, úgy ébredek, mint aki nem is aludt, ebből következőleg nem is ébred, legjobb lenne ma ágyban maradni. Ehhez képest fél 9-re ígértem magam a Sziveribe, de előtte még meg kell keresnem a laptopomat, valószínűleg az egyetemen hagytam, amikor a Rakovszky-est után (közönségkérdések, dedikálók stb.) sietnünk kellett vele a vasútállomásra. 

Fél 10-től külön megbeszélés Forintos Éva kolléganővel meg Géczivel a Diaszpóranapok diplomatatalálkozós eseményéről, 10-től pedig találkozó a kari szervezőbizottsággal. Nincs menekvés, és ezzel én is megérkeztem a kedvenc témámhoz, kályha, veszem számba a teendőimet végtelenítve. Fölkelek hát, persze legalább egyórás késéssel indul minden, már a macska sem győzi cérnával, zaklat, hogy adjak neki enni, a kutya toporog az ajtó előtt, most épp ki akar menni, 3 perc múlva meg kívülről fogja kaparni az ajtót, hogy engedjem be. Borzasztó egy reggel, nem kelek fel, ezt mindig akkor mormogom már, miután felkeltem. 

Fájdalomcsillapító, hányinger (hány inger kell még, hány, lásd az első linket), újabb fájdalomcsillapító az időközben kilökődött helyett, kávé, fél szelet pirítós, az időközben kiment macskát beengedem, a közben beengedett kutyát kiterelem, és meglepő módon már kiálltam a garázsból, már a kaput is bezártam, még csak negyed tíz, vagyis fél 10-re már úgysem érek be, így föl tudom még venni Fruzsi neten rendelt futócipőjét a postán, és még a laptopot is begyűjtöm 10-ig.

Nem késem le a 10 órás megbeszélést, a többiről nem beszélünk, megvan a laptop, még átfutom Bozsik naplóját, konstatálom, hogy a bűnös városban lábadozik, itt hagyva a remények helyét, az örök választások plakátokba csomagolt városát, az Ex Sympó székhelyét, lemondva a holnapi (csütörtöki) Bozsik-estet is az Utas és Holdvilág Antikváriumban. Vagyis enyém a Mi újság Veszprémben? kérdés.

Géczi (János, szervezőtárs, rektori megbízott, több rendbéli fő- és normál szerkesztő, megbízott, kinevezett stb. vezető, barát, és kihagytam pár dolgot) ezerrel pörög, viszi a szót a megbeszélésen, alig tudom követni, sorolja az elintézett és el nem intézett dolgokat. Már legalább századjára jelentjük ki, hogy keddre, csütörtökre, elsejére, huszadikára lezárjuk a programot, véglegesítjük, ki kell adnunk a kezünkből nyomdai előkészítésre, hogy meglegyen időben a programfüzet. Ötödik éve szervezzük a napokat az egyetemen (vajdasági, kárpátaljai, felvidéki, erdélyi), idén a nyugati magyar diaszpóra a téma, és nem férünk bele az egy hétbe, március 19–28., programfüzetet még nem linkelek. Próbálok figyelni Géczire, közben rémülten nézem az új levelek garmadáját a postafiókban, még rémültebben, hogy ebben a pillanatban, miközben beszél, Géczi is átküld valamit, valóban matat a gépen, melyikre figyeljek, amit ír, vagy amit mond. 

Be kell terveznünk még egy programot, mondja, Ottó (Tolnai) hozta tegnap a Kosztolányi Színház előadására (lásd Mesés Péter netnaplóját) a Nagy József-fotókat, amiről Géczi írni fog az Ex Sympó régen lezárt határidejű Jel Színház-számába, csakhogy ezek a fotók fel vannak ám kasírozva, gyakorlatilag kiállításra készek, még Szkipét (Nagy József) kell meggyőzni, hogy engedje őket kiállítani, illetve Ottót (Tolnai), hogy beszéljen róluk, hiszen úgyis itt lesz. A Diaszpóranapok egyik fő eseménye a Jel Színház előadása, a Wilhelm-dalok, előtte mutatjuk be az Ex Jel Színház-számát, utána Szelevényi Ákos-koncert, jól jön még az a fotókiállítás az előadás után, koncert előtt… 

Szelevényinek már régen meg kellett volna küldenem autorizálásra a vele készült beszélgetés szövegét. Lesz egy beszélgetős blokk az Ex Jel-számában, Nagy József mellett a vele dolgozók, hozzá valamiképp kötődők közül többekkel készített interjút Balog (József), Döbreivel (Dénes) és Henivel (Varga Henrietta), Hudival (László), Gemza Péterrel, Urbán Andrással és valakit biztos kifelejtek. Bütyök (Bicskei István) maga írt, Györk (Szakonyi) haikukat küldött, Rókás László Tarzan Zéró-blogjából Balog válogatott szövegeket, rám a Szelevényi-interjú szervezése maradt, különböző sikertelen interjúpróbálkozások után én ültem le vele beszélgetni… A rossz szervező mindig maga végzi el a munkát. Szerencsére Pintér Viki kolléganőm leszedte az anyagot, össze is rakta, szerkeszteni kéne valamikor, tegnapra, hiszen már csütörtök 10 óra van, és még csak a szerdai 10 órai megbeszélést írom. (Ne felejtsem, kell még az Exbe a saját szöveg.)

Nagy József-kiállítás be a programba, de még csak feltételesen, délután megbeszéljük a dolgot Oberfrankékkal a Petőfi Színházban, ők támogatják, talán az előcsarnokból nyíló próbatermet rendezzük be kiállításnak. Itt még kitaláljuk, hogy a régen lezárt programba beemeljük Gálffi László Lénard Sándor-filmjét (Gálffi, sajnos, nem tudja vállalni az élő estet, bemutatója van a héten), valószínűleg az Alexander Brody-est után (még szintén nincs bent a lezárt programban, egyeztetni Mikola Gyöngyivel is!). A lezárt programban olyanok vannak, akiket épp most kellene hívnom, hogy rávegyem az utazásra, vagy aki olyan közeli és megbízható barát, hogy még nem is hívtuk meg, vagy azt hiszem, hogy már régen meghívtam, aztán szól, hogy mégsem. Meg a szépen, szorgalmasan dolgozó partnereink programjai vannak bent, a múzeum, a levéltár, a Szaléziánum, a VMK, a színházak (Petőfi, Pannon Vár-, Kabóca), a megyei könyvtár, a fürediek és a többiek, a konferenciák, a beszélgetések, a kiállítások, a koncertek, amelyek másfél hónap múlva szépen sorban megtörténnek majd, aztán el fognak múlni, és természetes lesz, hogy megvolt. És természetesen lesz rá majd pénz is, és lesz majd, aki elvégzi, nem az, akivel most épp tárgyalunk, és kérjük a támogatását, ő, sajnos, nem, hanem majd valaki más, akihez majd ezután megyünk még, másodjára, harmadjára, még egyszer, ajtón ki, ablakon be. Az a szerencse, hogy még nem ma van, még alig múlt tegnap 10 óra, még van idő mindenre, még délben meglesz az intézeti megbeszélés Szitár Katival a nyitraiakkal való Erasmus-együttműködésről (tényleg, kellene intézni az újvidéki Erasmus-együttműködést), a kihelyezett VEAB-ülésről, fölkerül a TÁMOP-os e-learning anyag is végre a MOODLE-ba, talán még a kreditelismertetésre-kreditpótlásra váró hallgató levelét is meg tudom válaszolni, mielőtt még mennénk 3-ra Oberfrankékkal egyeztetni. 

Jut eszembe, Mónát (Dánél) kellene hívni, talán visszajött már Csíkból, hogy ne felejtse, hétfőn jön hozzánkkritikai beszélgetésre a Máglyáról. Kedden pedig Dragomán, nagyon remélem, hogy nem mondja le az utolsó pillanatban, mint legutóbb.

Még talán tudok ma telefonálni Dominak, hátha a korábbi igen, aztán nem után harmadszorra mégiscsak ráveszi magát a repülőútra. Megnézem, milyen idő van most Svédországban, nyilván az ő kedélyállapotát is befolyásolja az időjárás. (Elmaradt a beszélgetés, mindjárt hívom.) Sipos Gyulát holnapra halasztom, úgyis le fog tolni, mert már bent van a programban, vagy azért, mert még nincs bent. És ma már holnap van, hívom. És már megint fáj a fejem, ez még a mai, vagy már a holnapi?, nem is vettem észre, hogy mikor múlt el. Sipost délben érdemes hívni, akkor már és akkor még, mindjárt dél, küldenem kell ezt Nagy Gabriellának. Elmúlt dél, küldöm. És valamikor beszélnünk kell még András Sándorral (közben megvolt), nélküle sehol sem lennénk, figyel, ért, türelmesen javasol, csinálja, amit vállalt.
Ha hazaérek, el kell vinnem futni Baldót (kutya), Leókát (macska) pedig kiengedni, ha bent van, vagy beengedni, ha kint van. Meg fogni neki, kint is, bent is, egeret. Enter.

Ladányi István

Ex Symposion

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.